LIDO Staking Scam

A kétes online platformok vizsgálata során a kiberbiztonsági szakértők feltárták a LIDO Staking Scam néven ismert taktikát. Ez a rendszer magában foglalja a hamisított webhelyek hálózatát, amelyek legitim Lido platformnak (lido.fi) tűnnek fel. A kutatók megállapították, hogy a LIDO Staking átverést szervezők olyan műveletekre próbálnak rávenni a nem tudatos személyeket, amelyek kriptovaluta-állományuk elvesztéséhez vezetnének.

A LIDO Staking-átverés bukása jelentős pénzügyi veszteségekhez vezethet

A felhasználók egyre gyakrabban találkoznak a LIDO Staking átveréssel a különböző közösségi média platformokon terjesztett megtévesztő hirdetések révén. Az egyik esetben ez egy X-en (korábban Twitteren) megosztott link volt. Ha rákattint, a felhasználók egy csaló weboldalra kerülnek, ahol arra csábítják őket, hogy megtegyék az ETH-t (Ether) azzal az ígérettel, hogy jutalmakat keresnek és fenntartják a likviditást a téttel ellátott ETH tokenek (stETH) révén.

Számos csaló Lido-webhelyet azonosítottak, amelyeknek közös célja van: rávenni a látogatókat arra, hogy egy megadott űrlap segítségével „csatlakoztassák” pénztárcájukat. A pénztárca „összekapcsolása” egy kétes szerződés aláírását váltja ki.

A szerződés aktiválása után egy kriptovaluta-elvezető mechanizmus, az úgynevezett drainer működésbe lép. Egyedül az a célja, hogy az áldozat pénztárcájából a csaló pénztárcájába szippantson pénzt. Lényegében a csalók ezeket a hamis Lido-oldalakat használják ki arra, hogy kriptovalutát lopjanak el az „összekapcsolt” pénztárcákból.

Ez a megtévesztő tevékenység rávilágít az éberség és az óvatosság kritikus szükségességére az online platformokkal, különösen a kriptovaluta-tranzakciókkal kapcsolatban. Az elveszett kriptovaluta visszaszerzése gyakran rendkívül nehéz, és sok esetben lehetetlen.

A csalók gyakran kihasználják a kriptográfiai szektort csaló rendszerek indítására

A csalók gyakran kihasználják a kriptovaluta szektor sajátosságait, hogy csaló konstrukciókat indítsanak el, több eredendő tényező miatt:

• Anonimitás : A kriptovaluta terén végzett tranzakciók gyakran álnevűek, ami azt jelenti, hogy a felek kiléte nem egyértelmű. Ez az anonimitás fedezetet nyújt a csalók számára, hogy ne féljenek az azonnali következményektől.
• Visszafordíthatatlanság : Ha egy kriptovaluta-tranzakciót megerősítenek a blokkláncon, az általában visszafordíthatatlan. A csalók kihasználják ezt a funkciót azáltal, hogy az összegyűjtött pénzeszközöket gyorsan több címre utalják át, ami megnehezíti vagy lehetetlenné teszi az áldozatok vagyonának visszaszerzését.
• Decentralizáció : A kriptovaluták decentralizált hálózatokon működnek, vagyis nem egyetlen entitás vagy hatóság irányítja őket. Noha a decentralizáció olyan előnyöket kínál, mint a biztonság és az ellenálló képesség, ugyanakkor kihívásokat is jelent a csaló tevékenységek szabályozása és ellenőrzése terén, lehetővé téve a csalók számára, hogy kevesebb felügyelet mellett működjenek.

• Szabályozás hiánya : A hagyományos pénzügyi rendszerekkel összehasonlítva a kriptovaluta piaca sok jogrendszerben nem szabályozott teljes mértékben. Ez a szabályozás hiánya megkönnyíti a csalók számára, hogy jogi következményekkel vagy hatósági ellenőrzés nélkül indítsanak rendszereket.

• Globális elérhetőség : A kriptovaluták lehetővé teszik a határokon átnyúló tranzakciók gyors és minimális súrlódás nélküli lebonyolítását. Ez a globális lefedettség a különböző földrajzi helyekről származó potenciális áldozatok hatalmas körét kínálja a csalóknak, növelve csalárd rendszereik méretezhetőségét.

• Technológiai összetettség : A kriptovaluták és a blokklánc technológia technikai természete sok felhasználó számára ijesztő lehet. A csalók ezt az összetettséget olyan kifinomult sémák létrehozásával használják ki, amelyek manipulálják a kriptovaluták technikai aspektusait, például intelligens szerződéseket vagy pénztárca-integrációkat, hogy megtévesszék a felhasználókat.

• A tudatosság hiánya: A kriptovaluták növekvő népszerűségétől függetlenül sok felhasználó még mindig nem ismeri működésüket és a kapcsolódó kockázatokat. A csalók ezt a tudatosság hiányát szociális tervezési taktikák és meggyőző üzenetek alkalmazásával kamatoztatják, hogy gyanútlan egyéneket csábítsanak tervükbe.

Összességében elmondható, hogy az anonimitás, a visszafordíthatatlanság, a decentralizáció, a szabályozás hiánya, a globális hatókör, a technológiai összetettség és a kriptovaluta szektorban a tudatosság hiánya kombinációja termékeny talajt teremt a csalók számára, hogy csaló terveket indítsanak és hajtsanak végre.