ChainGPT DAPP átverés

Az információbiztonsági szakértők által végzett kiterjedt kutatás egyértelműen megállapította, hogy a közelmúltban feltárt „ChainGPT DAPP” csaló, és a legitim ChainGPT platformot (chaingpt.org) adja ki. Ez a megtévesztő művelet kriptovaluta taktikaként működik, amelynek célja, hogy elszívja a pénzt a gyanútlan felhasználóktól. Pontosabban, amikor az egyének digitális pénztárcájukat ehhez a megtévesztő platformhoz csatlakoztatják, az olyan folyamatot indít el, amely a hozzájárulásuk nélkül pénzt szippant ki számláikról.

A ChainGPT DAPP átverés áldozatai jelentős anyagi veszteségeket okozhatnak

A csalárd művelet ChainGPT-nek álcázza magát, egy mesterséges intelligencia-modellnek, amely blokklánc technológiát használ különféle feladatokhoz. Azonban nem kínál hiteles funkciókat a ChainGPT-hez vagy bármely legitim platformhoz.

A digitális pénztárcához való hozzáféréskor a taktika olyan szkripteket indít el, amelyek célja a kriptovaluta elszívása. E szkriptek némelyike képes megközelíteni a tárolt eszközök értékét, és prioritást adni a célzásuknak. Az automatizált tranzakciók révén a pénzeszközök gyorsan átkerülnek a csalók tulajdonában lévő pénztárcákba. Az anyagi kár mértéke a begyűjtött vagyon értékétől függően változik.

Tekintettel a kriptovaluta-tranzakciók visszafordíthatatlan természetére, az olyan taktikák áldozatai, mint a „ChainGPT DAPP”, nem tudják visszaszerezni elveszett pénzeszközeiket, mivel szinte lehetetlen az ilyen tranzakciók nyomon követése.

A csalók gyakran kihasználják a kriptográfiai szektort a benne rejlő jellemzők kihasználásával

A csalók gyakran kihasználják a kriptovaluta szektort azáltal, hogy kihasználják a benne rejlő jellemzőket, amelyek közé tartozik:

• Decentralizáció : A kriptovaluták decentralizált hálózatokon működnek, ami azt jelenti, hogy nincs központi hatóság, amely felügyeli a tranzakciókat. Bár ez a decentralizáció olyan előnyöket kínál, mint a nagyobb biztonság és átláthatóság, ugyanakkor lehetőséget teremt a csalók számára, hogy szabályozás vagy felügyelet nélkül működjenek.
• Anonimitás : A kriptovaluta-tranzakciók álnevűek, ami azt jelenti, hogy nem kapcsolódnak közvetlenül a valós identitásokhoz. Ez az anonimitás megnehezíti a tranzakciók nyomon követését és a csaló tevékenységekben részt vevő személyek azonosítását, így titoktartási fátylat biztosít a csalók számára.
• Visszafordíthatatlanság : Ha egy kriptovaluta-tranzakciót megerősítenek és hozzáadnak a blokklánchoz, az visszafordíthatatlan. A hagyományos pénzügyi rendszerekkel ellentétben, ahol a tranzakciók visszafordíthatók vagy vitatottak, a kriptovaluta-tranzakciók nem vonhatók vissza, így a csalók könnyebben megszökhetnek a pénzeszközökkel, anélkül, hogy félnének a következményektől.
• Szabályozás hiánya : A kriptovaluta piac valahogy fiatal, és a hagyományos pénzügyi piacokhoz képest hiányzik az átfogó szabályozás. Ez a szabályozási vákuum olyan környezetet teremt, ahol a csalók büntetlenül tevékenykedhetnek, kihasználva a felügyelet és a fogyasztóvédelmi intézkedések hiányosságait.

• A fogyasztóvédelem hiánya : A hagyományos pénzügyi rendszerekkel ellentétben, amelyek különféle fogyasztóvédelmet, például visszaterhelést és biztosítást kínálnak, a kriptovaluta szektor korlátozott védelmet nyújt a felhasználók számára. A fogyasztóvédelem e hiánya az egyéneket kiszolgáltatottá teszi a taktikáknak és a csaló konstrukcióknak, és alig van lehetőségük az elveszett pénzeszközök visszaszerzésére.

Ezen jellemzők kihasználásával a csalók különféle sémákat hajthatnak végre, beleértve a hamis ICO-kat (kezdeti érmeajánlatokat), Ponzi-sémákat, adathalász támadásokat és olyan megszemélyesítési taktikákat, mint amilyen a ChainGPT célpontja. Kiaknázzák a kriptovaluták körüli bizalmat és izgalmat, miközben kihasználják az ökoszisztémában rejlő sebezhetőséget.